Az oldal alapvetően 1024*768-as méretre van
készítve!
A számszeríj kifejezés eredete
nem ismeretes. Nyelvészek szerint valószínűleg szláv jövedék szó átalakulása.
Angolul crossbow, vagyis keresztíj a neve. Magyarországon soha nem volt
elterjedt fegyvernem, legismertebb alkalmazása: Mátyás fekete seregében Cseh
számszeríjászok által. A világ más részein azonban igen csak sikeres fegyver és
vadász eszköz.
Néhány érdekesség a teljesség igénye nélkül:
A számszeríj megalkotásának a
célja a hatékonyság, az átütő erő növelése, a páncélos lovasok ellen.
A számszeríj a keresztes
hadjáratok idején tett szert hírnevére. Az első pontos leírást a fegyverről
Anna Comnena Bizánci hercegnő(1083-1148) készítette.
Sokáig gondolták hogy a
reflexív fából készült, de az 1930-as években Német fegyvertörténészek
bebizonyították, hogy nincs az a fa, amely ezt az igénybe vételt kibírná,
hiszen az íve jóval rövidebb, mint a kézi íjé. Ezek alapján úgy tűnik, hogy itt
is, mint a római és görög hadigépeknél, szaruval és ínnel erősítették a fát.
A számszeríj fejlődésének az
adott hatalmas lökést, hogy a nyugati harcosok megismerkedtek a szaracén
lovasság által használt un. összetett íjjal.
Oroszlánszívű Richárd, és nagy
ellenfele, II. Fülöp Ágost szervezték meg az első önálló számszeríjász
osztagokat. Richárd volt az, aki kidolgozta menetoszlopainak számszeríjas
védelmét, az őket zaklató iszlám lovasság ellen, és bevezette azt a rendszert,
melyben két vagy három fegyvert két ember kezel úgy, hogy míg az egyik lő a
másik tölt.
Ebből látszik a számszeríj
legnagyobb hátránya: az “alacsony tűzgyorsaság” és ez az átütő erő növelésével
egyenes arányban csökken.
Furcsa fintora a sorsnak, hogy
Oroszlánszívű Richárd Chaluz ostrománál számszeríjlövés okozta vérmérgezésbe
halt bele.
A leghíresebb számszeríjászok,
genovaiak voltak. Elit egységnek számító jól kiképzett duplazsoldú katonák.
Többnyire a francia királyok szolgálatában álltak, felszerelésüket rendelet
szabályozta. Franciaországban az egyik legnagyobb katonai méltóságnak számított
a számszeríjászok mestere cím, melyet 1230-ban adományozott először a francia
parlament.
A számszeríjak pályafutását a
lőfegyverek elterjedése törte meg, bár még sokáig használták őket párhuzamosan,
de egyre inkább jelentőségüket vesztették.
A mai viszonyok között
rendszeresített fegyverként, csak néhány kommandós alakulat alkalmazza a
számszeríjat.
A vadászati alkalmazás viszont
a tengerentúlon, és néhány európai országban is reneszánszát éli.
Néhol, így hazánkban is
tiltott vadászeszközként tartják nyilván, amely egyértelmű atavizmus, és nem
veszi figyelembe az íjak technikai fejlődését.
Kiss Tibor számszeríjász
Felhasznált
irodalom: Töll István A Számszeríj, és internetes adatok
Modern csigás-számszeríj