Az oldal alapvetően 1024*768-as méretre van készítve!

 

A számszeríj kifejezés eredete nem ismeretes. Nyelvészek szerint valószínűleg szláv jövedék szó átalakulása. Angolul crossbow, vagyis keresztíj a neve. Magyarországon soha nem volt elterjedt fegyvernem, legismertebb alkalmazása: Mátyás fekete seregében Cseh számszeríjászok által. A világ más részein azonban igen csak sikeres fegyver és vadász eszköz.

 Néhány érdekesség a teljesség igénye nélkül: 

A számszeríj megalkotásának a célja a hatékonyság, az átütő erő növelése, a páncélos lovasok ellen.

A számszeríj a keresztes hadjáratok idején tett szert hírnevére. Az első pontos leírást a fegyverről Anna Comnena Bizánci hercegnő(1083-1148) készítette.

Sokáig gondolták hogy a reflexív fából készült, de az 1930-as években Német fegyvertörténészek bebizonyították, hogy nincs az a fa, amely ezt az igénybe vételt kibírná, hiszen az íve jóval rövidebb, mint a kézi íjé. Ezek alapján úgy tűnik, hogy itt is, mint a római és görög hadigépeknél, szaruval és ínnel erősítették a fát.

A számszeríj fejlődésének az adott hatalmas lökést, hogy a nyugati harcosok megismerkedtek a szaracén lovasság által használt un. összetett íjjal.

Oroszlánszívű Richárd, és nagy ellenfele, II. Fülöp Ágost szervezték meg az első önálló számszeríjász osztagokat. Richárd volt az, aki kidolgozta menetoszlopainak számszeríjas védelmét, az őket zaklató iszlám lovasság ellen, és bevezette azt a rendszert, melyben két vagy három fegyvert két ember kezel úgy, hogy míg az egyik lő a másik tölt.

Ebből látszik a számszeríj legnagyobb hátránya: az “alacsony tűzgyorsaság” és ez az átütő erő növelésével egyenes arányban csökken.

Furcsa fintora a sorsnak, hogy Oroszlánszívű Richárd Chaluz ostrománál számszeríjlövés okozta vérmérgezésbe halt bele.

A leghíresebb számszeríjászok, genovaiak voltak. Elit egységnek számító jól kiképzett duplazsoldú katonák. Többnyire a francia királyok szolgálatában álltak, felszerelésüket rendelet szabályozta. Franciaországban az egyik legnagyobb katonai méltóságnak számított a számszeríjászok mestere cím, melyet 1230-ban adományozott először a francia parlament.

A számszeríjak pályafutását a lőfegyverek elterjedése törte meg, bár még sokáig használták őket párhuzamosan, de egyre inkább jelentőségüket vesztették.

A mai viszonyok között rendszeresített fegyverként, csak néhány kommandós alakulat alkalmazza a számszeríjat.

A vadászati alkalmazás viszont a tengerentúlon, és néhány európai országban is reneszánszát éli.

Néhol, így hazánkban is tiltott vadászeszközként tartják nyilván, amely egyértelmű atavizmus, és nem veszi figyelembe az íjak technikai fejlődését.

Kiss Tibor számszeríjász

Felhasznált irodalom: Töll István A Számszeríj, és internetes adatok

Modern csigás-számszeríj