Az oldal alapvetően 1024*768-as méretre van
készítve!
Az ezekkel a távlövő török íjakkal kapcsolatos
adatok múzeumokban, levéltárakban fellelhetők:
"Ha megnézzük az adatok forrásait, kivétel
nélkül XVII–XVIII. századi oszmán–török távlövési rekordok. Sir Robert ANISLIE,
brit követ hiteles egykorú feljegyzéséből ismerjük III. Selim szultán 1798–ban
elért 972 yardos (888,8 m) rekordját. Isztambulban, az Ok Meydanin (nyíl–tér)
leásott kő emlékoszlopok által megörökített janicsár távlövési rekordok is 400
méter körüliek. A XX. század elején török íjakkal európai sportemberek is értek
el 400 méter fölötti eredményeket, tehát ezek az adatok is hitelesek."
(" Szőllősy Gábor: Milyen messze hordtak a
honfoglaló magyarok íjai?" c. irásából idézve, Sárkány SC)
török íj és
íjtegez
A török távlövő ijakról:
Már szinte nem is "C" betűt formázott,
hanem "O" betűt! Nagyon szép volt a mintázata. Sokat megtudtunk a
régi török ijászszabályokról, ijászvizsgákról.”
Zoli írta: "Próbáltam kicsit hajlítani, de mivel alig mozdult,
nem erőltettem. Azt hittem, azért nem mozdul, mert öreg. Lehet, hogy azért nem
mozdult, mert marha erős volt? A 64 font-os íjat ki húzta ki nekik?"
Erre írta C. Attila: Ezeket az íjakat új korukban is rendesen fel kellett
melegíteni, csak úgy lehetett felajzani. A 64 fontos íjat minden íjásznak ki
kellett húzni akkoriban, hiszen a páncélt át kellett lőni valamivel. És ez
arrafelé nem moszkvicspléh volt, hanem be volt edzve rendesen, a lemezkék át is
fedték egymást, és az ütést is jól elnyelte. A mamelukoknál, ami közeli
kultúrkör pl. az íjász vizsgán 3 dolgot figyeltek:
1. pontosság - a mi mértékrendszerünkben számolva 69 m-re lőttek kb. 1 m
átmérőjű céltáblára, minden vesszőnek találni kellett.
2. gyorsaság - ugyanerre a távolságra, 3 vesszővel. Az első éppen becsapódik, a
második a levegőben a harmadik éppen elhagyja az ideget.
A 3. dolog amit figyeltek, a vessző pályája volt. Itt jön a képbe az íj ereje.
Ugyanis a fent említett táv felénél volt két oszlop, ezeken 2,5 m magasan egy
kötél, és ez alatt kellett ellőni majdnem 70 méterre. Szerintem ez 60 fontos
íjjal nem sikerülne.
Más. Kínában az íjászvizsgán 120 fontos íjakat is használtak. (Aki húzott már
ki számszeríjat, annak lehet róla fogalma.) Ott a bolhapiacokon ma is lehet
régi íjakat venni, de 60 fonttól könnyebbet nehéz kapni. Ebből az is
következik, hogy a nagy részük ettől erősebb volt, hiszen nem valószínű, hogy
csak a könnyű íjak vesztek el, mentek tönkre. Biztos voltak ilyenek is
gyerekeknek, nőknek.
Azt azonban nem szeretném ha félreértenétek, nem vagyok a fonterők
megszállottja. Jómagam egy 28 fontos íjat használok. Akkoriban ilyennel max.
verebekre lőhettek volna. Vadászathoz ma is min. 50 font az előírás. Angliában
80-100 fontos longbow-kal vadásznak.
Megtaláltam, miért kellett melegíteni
felajzás előtt az íjakat. Tulajdonképpen a célja a szárítás volt. Az enyv,
amivel ragasztották magába szívta a levegő nedvességét és az íj használhatatlan
lett, ezt kellett kiküszöbölni. 70 százalékos relatív páratartalom felett
egyáltalán nem működnek. (Lehet, hogy ezért tűntek el a Kárpát-medencéből?) Viszont
minél szárazabb, annál rugalmasabb és erősebb. Tárolni is csak száraz helyen
tárolhatták, pl. tűz mellett. Felmelegítve természetesen nem lőttek vele, meg
kellett várni, míg lehűlt. Azokat az íjakat, amiket távlövésre használtak (900
yard körül lőttek velük, úgyhogy a Boszporuszt vígan átlőtték) 4 napon
keresztül szárították speciális melegített szekrényekben. Ezeket csak ezeken a
versenyeken használták. Súlyuk 65 fonttól kezdődött. 24-25 colos, donga alakú
vesszőkkel lőttek.
A biatorbágyi íjhoz még annyit, hogy Perzsia
a 15-18. században a Török Birodalom része volt, tehát az íj török... Különben
egy helyen türko-perzsa íjként is említik. Az indiai íjak kevésbé voltak
reflexelve, a perzsák nem 5, hanem 7 darabból összecsapolt fa maggal
rendelkeztek. A díszítésük volt más. A törökökön feliratok is voltak: készítő
neve, készítés ideje, versikék stb. De gondolom ez sem szentírás.
A dongavesszőkről:
Lehet, hogy nem én fedeztem fel a spanyolviaszt,
sőt lehet, hogy igazam sincs, de ma este végeztem egy kísérletet. A lényeg,
hogy 5 vesszőtestet készítettem. 1 egyenletes (tele) a többi donga.
Minden vessző 840 mm hosszú ( kb. 33")
és a dongák 8.2 mm-en érnek véget, csiszolással egyenletesen eldolgozva. Ez azt
jelenti, hogy egy adott hoszt a test két vége felől 8.2 átmérőre
forgácsoltam le, majd hozzácsiszoltam a középen maradt vastagabb 9.0 mm
átmérőjű részt. A test anyaga erdei fenyő az OBI-ból. Nagyjából az
azonos szálsűrűségűeket, így azonos merevségűeket választottam ki. Nyilván
mérőműszerek híján csak a szemmértékre és az ösztöneimre tudtam
hagyatkozni. Volt egy adott súlyom, amit ráakasztottam, a két végén
felfektetett test közepére. Kb 1,1 kg. Majd megmértem viszonylagosan a hajlást.
( Ezt minden vesszőhöz odaírom )
A következő beosztásban készültek el a vesszők.
A középső mm érték a 9.0 mm átmérő hosszúságát jelöli, míg a két szélső a
8.2 mm átmérő hosszúságát.
1.
/ ------------------------------------------------------- /
840 mm
9.0 mm Ez
lett a tele és tulajdonképpen ez a referencia, viszonyítási alap.
Hajlás:
20 mm
2.
/ ------------ / --------------------------------- /
--------------- /
140mm 560
mm
140 mm
Hajlás:
14mm
3.
/ ------------ / --------------------------------- / --------------- /
200
mm
440
mm
200 mm
Hajlás:
18mm
4.
/ ------------ / --------------------------------- / --------------- /
250
mm
340
mm
250 mm
Hajlás:
18mm
5.
/ ------------ / --------------------------------- / --------------- /
290 mm
260
mm
290 mm
Hajlás:
20mm
Eredmény:
A 2, 3, 4 számú donga vesszők
merevebbek, mint az 1 számú tele.
Az 5. számú donga vessző közel azonos, mint az 1
számú tele.
Nyilván a donga vesszők súlyra kisebbek
is, mint a tele vessző.
Következtetés:
- A dongaveszők
merevebbek, mint az a test, amiből ki lettek alakítva. Mi lehet az
oka? A tele középen hajlik meg, hiszen oda központosul a terhelés, mert a
többi részen is ugyanolyan a vastagsága. A donga nem középen hajlik.
Valószínűleg a középső, donga rész közepe helyett a hajlás a donga rész és
a kisebb átmérőjű rész között történik, de mivel két ilyen is található a
testen, ezért eloszlik. Ezért merevebb lesz a vessző. Tudom ezt a
fizikusok jobban ki tudnák számolni és magyarázni, de erre jöttem rá.
- Ez azt jelentheti,
hogy a megfelelő donga vessző kisebb súlyú és merevebb lehet, mint
az egyenletes vessző. Így valószínűleg gyorsabb is. Legalábbis a
kilövés pillanatában nem hajlik meg úgy, mint a tele vessző. Ezért nem
veszít annyi energiát.
- A vessző lövési,
találati pontosságát nem tudom.
A tesztre szívesen felajánlom a kísérleti
dongavesszőimet. Bár nem a legszebbek és a tollazás is hagy némi kívánnivalót,
de a sebességét biztosan meg lehet mérni.
Még egy kísérlet hátra van. De kérdés, hogy ezt
meg tudom-e csinálni. Bizonyos fonterejű íjakhoz, milyen merevségű dongavesszők
kellenek. Azaz milyen súllyal kellene a közepét terhelni adott fonterejű íjhoz,
hogy a legoptimálisabb legyen a merevség és a vessző súlya. Kisebb fonterejű
íjhoz, kisebb súlyú, azaz rövidebb dongahosszú vessző kellene, mert így
sem hajlik meg jobban és nem veszít több energiát. Ez a jövő. De ide valóban
kellenének fizikusok.( én csak egy kis elméleti ember vagyok) Utána pedig,
ha beigazolódik, akkor csak gyártani kellene és optimális vesszőket tudnánk
használni mindenféle fajú, és nemű íjhoz.
Szilárd
török nyílhegyek és tegez
Hogyan csináltad a donga
vesszőket? Esztergáltad, martad, vagy hasábból csiszoltad?
Vettem pálcát 10 mm átmérővel. Azt áttoltam
fúróba befogva egy vas lapba ( 12mm vastag) fúrt megfelelő lyukon. Nyilván több
átmérőhöz van megfelelő lyuk. Azt hiszem így mondják több kaliber. A donga
vesszőt nem toltam végig, így alakult ki a donga maga.
Csak bemértem meddig kell és mindkét oldalról.
Meg kell adni a teljes átmérőt és utána le kell szedni a felesleget. Ki
lehet alakítani gyaluval is. Az elsőket így készítettem, ehhez valóban jó
szemmérték kell, illetve a szálirány jó megfigyelése, mert könnyű feltépni az
anyag szálait. Úgy tudom a dongát nem mindig szokták kerekíteni, valaki nemrég
írta a listán. Talán nyolcszögűnek hagyják, csak dongarészt. A tollas és a hegy
mögötti részek azért kerekek.
Lehet marógéppel is, megfelelő profillal.
Gondolom lehetne esztergálni, és ez lenne a
legegyszerűbb. Mert egyből csiszolható és polírozható is. Egyre biztos kell
figyelni, hogy szálak vágódnak át, ezért valóban jól kell csiszolni, és
felületkezelni, akár lakkal is ( szerintem). De csináltam már vesszőket
négyzetes hasábból is. 10x10 mm-bol. Kicsit meggyalultam az éleket,
megkönnyítettem és utána tologattam át a jól ismert lyukakon a fát. Most van az
asztalosnál egy szil rönk. Kiváncsi avgyok, hogy mit tud majd az anyag.
REpedos, de ha már kiszáradt nem reped tovább. Ugyanakkor szívós, nem engedi el
a szálait. Ezt megtapasztaltam míg széthasítottam ékekkel. Tamariszkusz is
kaptam. De annak száradnia kell, éppen tegnap vágtam ketté
hosszába. De sokat szenvedtem vele, mert csak kis elektromos láncfurészem
van.Gyönyöru csíkos a belseje. Nem tudom, hogy jó lesz-e. De akarok szerezni
nyírfát és hársfát is, mert ugye Pope ( vagy ki, a vadászat íjjal és nyíllal
címu könyv szerzoje) azt írja, hogy nyírfa. A hársfát pedig egy Csörgo Imre
nevu íjász emlegette nekem, hogy élete legjobb vesszoi abból voltak. NG a
cédrust dícséri. Még nekem nem volt, de biztos nagyon jó. Elég drága is.
Még egy kísérlet eszembe jutott, az
asszimetrikus donga. Elore és hátra eltolni. A hegysúlytól is biztosan függ. A
két gyengítés miatt valószínuleg
nem a közepe fog hajplgatni, hanem a vesszo elso és hátsó harmada. Ha a
hegysúly ebbe besegít, akkor ott jobban kilenghet. A hegynehéz vesszoknek
a fara jobban billeg. Itt segíthet hátrébb tolva a súly. De lehet, hogy ezek
csak szorözések
Szilárd
Nem szorözés! Lásd a képet, amin egy török
távlövo vesszo van.
24 inch hosszú (60,96cm), balról jobbra az
adatok (ha esetleg olvashatatlan lenne) 7 inch, 6 inch, 7 inch és 4 inch. Ezek
alapján könnyen kiszámolhatod másmilyen vesszohosszra is.
Czintu
Egy dolog még érdekelne. A képen
látható rajz a dongavesszőről méretarányos, tehát valóságos, vagy csupán
jelzésszerű.
Az átmérők miatt érdekelne. Ha
bármit tudsz ebben a témában szívesen fogadom. Illetve bárkitől. Hiszen
nem mindegy az sem, mennyire kell szögben lőni.
Szilárd
A méretezett dongavessző
Nos itt van 3 rajz méretekkel. Kissé más a
vesszőn a részek elosztása, mint a tegnapin. A fig3.gif-hez az adatok alább.
Minden méret inchben van. És nem egy konkrét vessző adatai, hanem lemértek többet
és a legnagyobb, átlag és legkisebb méretet adták meg.
Czintu
A betűkhöz a méretek alább az angol részben
Note: -All dimensions are in
inches.
Lot 35.113 - 2
-
LOT 36.25.2562 -
(18 Flight
Arrows)
(11 Flight
Arrows)
representative of 37
in
Lot)
Max. Avg.
Min.
Max. Avg. Min.
Overall Length
24.69 24.56 24.31
24.84 24.61
24.41
Diameters
Base of Pile ... ... ... ...
(D1)
.13
.11
.08 .13
.11
.09
At 6 in. from Point ... ...
(D2)
.25
.22 .20
At 12 in. from Point ... ...
(D3)
.30
.27 .25
.28 .26
.25
At 18 in. from Point ... ...
(D4)
.28 .26
.23
Constriction before Nock ...
(D5)
.20 .19 .17
.22 .19 .19
Maximum Diameter ... ... ... (D
Max.) .30 .27
.25 .28 .27
.27
Distance of Maximum
Diameter
from Point
... ... ... (L D Max.) 13.88 13.43
13.13
14.00
13.60 13.19
Distance of Balance
Point
from point
... ... ...
(B.P.)
13.88 13.43 13.13 14.00
13.60
13.19
Length of Pile ... ... ...
(P)
.34 .27 .25
Length of Nock ... ... ...
(N)
.75 .72
.59
.69
Length of Notch ... ... ...
(S)
.31 .30
.25
.31
Length of Feathers* ... ...
(LF) 1.94
1.34
1.13
1.19
Height of Feathers .........
(HF)
.38 .31
.25
.31
Weight of Arrow ... ... ...
grains 236
196 162 195
187
167
Deflection produced by a
2
lb. weight at Middle, with
Arrow resting on Two
Supports 22 ins. apart**
inches
.81 .58
.33
* Three feathers, 120 degrees apart, with
little or no spiraling; one in line with notch.
** Averages of the deflections resulting from
the pull of the 2 lb. weight applied first with the grain of the arrow running
vertically, then horizontally. There was very little difference, however the
arrow might be rotated on the supports.
Kifutógyűrű
Kőhalmi a könyvében azt írja, hogy nem csak az
oldáshoz használtak a keleti népek gyűrűt, hanem mintegy kifutóként is, azaz az
íjat fogó bal kéz hüvelykjén is volt egy peremes gyűrű az vessző
kifutásához. Hallottatok más forrásból erről valamit, vagy vannak
róla képek? Én még ilyenről nem olvastam máshol.
NG
Egyszer találtam egy furcsa gyűrű képét. Nem
tudtam mire használhatták. Aztán én is az emlitett könyvben olvastam róla, de
ott meg kép nincsen. Ha jól sejtem, ez lenne az, de ezt ne vedd készpénznek. Ahonnan
ez a kép van, nem volt róla semmi irva. Csak teljesen más, mint a többi, csak
ezért gondolom.
Czintu
Kifutógyűrű (?)
Siper (nyilvesszőcsúszda)
Török
„távlövőkészlet”: Távlövőíj, siper, és dongavesszők
Valahol olvastam, hogy a török távlövő íjászok
használtak balkézre erősített nyilvesszőcsúszdát.
"sziper" a neve. De talán Fábián Gyula írásában olvastam. ( Jakus
Kálmán, ha ez a név mond valamit)
Szilárd
Itt van róla kép. Az volt a lényege, hogy
túlhúzhatta a vesszőt a markolat mögé. Rövidebb lett a vessző, tehát könyebb
is. Ezért nem értettem, hogy miért voltak csak kb. 60 cm-es vesszők a
távlövőkhöz.
Czintu
Nem kell kifutó a kézre, hogy hátrébb
lehessen húzni…
Ezt a kifutót csak távlövéshez használták,
legjobb tudomásom szerint. Nem 1-2 hüvelykről volt szó. Ha utánanézünk 24 colos
vesszőket használtak, ha kb. 32 col volt az ij húzáshossza, akkor az 8 col
különbség, ami ha azonos keresztmetszetű mindenhol a vessző, a tömegének 1/4-ét
jelenti. Ha donga alakú, akkor még lehet, hogy több is, ha nem
tévedek. Ebből gyorsan számitsa ki valamelyik fizikusunk, hogy mennyivel
repülne messzebb ez az 1/4-ével könnyebb vessző ideális körülmények
között. Ha csak 28 col volt a húzáshosszuk azoknak az ijaknak, akkor is 4 col a
különbség. 1/7-el könnyebb vessző.
(Az idális
esetre számitott lőtáv
kiszámitása innen letölthető:
http://blaze.pointclark.net/dondon/scannelt
az összes kb. 1MB! <Sárkány SC>)
Amit még megtudtam a cikkből, hogy a "Padisahok köve" (a győztesek nevét kőbe vésték a pályán) szerint 2. Mahmud szultán lőtt a legmeszebbre (1225 gez, 1gez 66-70 cm, Szó szerint: Padisah lövészekből legszélesebb távolságra.).
A másik egy furcsaság, hogy az
ijak erejét fizikai tömegükben mérték. (Úgy látszik nem ismerték a rugós
erőmérőt, és nem akasztgattak rá súlyokat sem.) "En
büyük yay 115, en hafif yay da 95 dirhem " - legnehezebb ij 115,
legkönyebb pedig 95 dirhem (1 dirhem = 3,5 gr). Nagyobb tömeg - több anyag
(in) - erősebb ij. Emlékezzetek, hogy a kinai ijkészitős riportban volt,
ha jól emlékszem, hogy az ij erejét tkp. az inréteg vastagsága adja. Továbbá,
hogy egy jó ijkészitő az inréteg súlya alapján már tudja milyen erős lesz az
ij. A legmesszebbre, 1281,5 gez távolságra Tozkoparan Iskender lőtt, a
"Hiresek köve" szerint. Ő 130 dirhemes ijat használt.
16. sz.-i mameluk vértezet
16. sz-i a
(könyv szerint)
török sisak
