Az oldal alapvetően 1024*768-as méretre van
készítve!
Amit a magyarság
szellemi értékekben a világnak adott, messze kimagaslik sok nagy nemzet
teljesítményei közül is. Itt olvasható néhány idézet, hogyan vélekedtek rólunk
az elmúlt századokban a világ kiemelkedő szellemiségei.
IBN RUSZTA arab lexikografus és földrajzíró 930 táján írja: "A
magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok
országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a magyarok
szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően
gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való.
Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak."
BÖLCS LEO bizánci császár (866-911): "A magyarok a munkát, a
fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek.
Szabadságkedvelők és pompakedvelők."
LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a magyarokról:
"A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen...
karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan
ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni...
Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a
cselekvésre, mint a beszédre."
MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196): "A magyarok becsületesek,
őszinték, életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet."
THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (Histor. L. VII. C.8.): "A magyarok
rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a levegőt tisztelik, a
földet dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a
világmindenséget teremtette (ez a Teremtő). Neki lovat, ökröket és juhokat
áldoznak, és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a
jövendőmondás képessége".
LUITBRANDT cremonai püspök 910-ben írja, miután a magyarokkal egy éven
át állandó érintkezésben volt: "gens hungarorum videlicet
christiana..." azaz "a magyar nemzet nyilvánvalóan keresztény".
Sankt Gallen-i Évkönyvekben (895-1060) EKKEHARD írja: "Nem
emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban,
mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak..."
Régi bajor krónikából, a Lech-parti verség után (955) az ebersburgi erősségbe
hurcolt ékességeiktől megfosztott foglyoktól elvett dolgokról (Szalay László-
Mg. Tört.): "Eberhard gróf kiválogatván magának illetőségét, az arany
nyakláncokból, melyekkel nyakukat ékesítik s az arany csengettyűkből, melyek
ruházatjuk alját beszegzik, három font aranyat templomi ékességek készítésére
ajándékozott."
GARDEZI perzsa író, 1050. körül: "A magyarok bátrak, jó kinézésűek,
és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük
ezüsttel bevont, fényt kedvelők."
TYRUSI VILMOS püspök, aki feljegyezte az első kereszteshadak
átvonulását, írja krónikájában: "A magyarok keresztények, békességes,
jóindulatú, jómódú emberek."
PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk
(1196-1204) udvarában és így írt hazánkról: "Hogy felvidítsam életemet,
elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam,
becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat."
DANTE (1265-1321) az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól
sújtott Magyarországra küldött üzenete: "Ó, boldog Magyarország, ne engedd
tovább gyötreni magad!"
II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári
diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében:
"Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció
védője."
BONFINI (1425-1502): "Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják
a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon
úgy, mint a táborban kerülték."
JEAN LEMAIRE DE BELGES francia író 1511-ben írja: "Magyarország a
kereszténység védőbástyája."
Az angol ROBERT JOHNSON 1616-ban: "Ez az egy királyság többet tett
az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint
a többi összes keresztény államok együttvéve."
MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben: "A
magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek
Magyarországból kerültek ki."
MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzoje: "Büszke
vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll
fenn."
MONTESQIEU (1648-1755): "A magyar híres szabadságszeretetéről,
nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás
híre van."
JULES MICHELET (1798-1874): "A magyar nemzet a hősiesség, a lelki
nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott
nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás
leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével
szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar
hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.""
EDUARD SAYOUS (1842-1898): "A nyugati nemzeteknek hálával kell
elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a
civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd
midőn tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához."
Az angol G. HERRING 1838-ban kiadott útirajzában írja:
"Magyarország gátja volt a török terjeszke-désnek, bölcsője az alkotmányos
szabadságnak és a vallási türelemnek."
SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879): "A magyar nemzet nem pusztulhat
el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."
R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben: "Magyarország
foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt:
Európa legbüszkébb védőbástyája."
VICTOR HUGO (1802-1885): "Magyarország a hősök nemzete, Németország
az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsoséget képviseli a
nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése."
BISMARCK német kancellár (1815-1898): "Különös nép a magyar, de
nekem nagyon tetszik."
THEODEORE ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben
Magyarországon tett látogatásakor kijelentette: "Az egész civilizált világ
adósa Magyarországnak az ő múltjáért."
ELISÉE RECLUS (1837-1916): "Magyarország rendkívüli előnye, hogy
szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi
szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a
közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a
legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási
arénában."
PAUL TOPINARD antropológus, 1881-ben kiadott elso antropológiai
kézikönyvében írja: "Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a
legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb
termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy
fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,... anthropológiai szempontból az
eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak..."
HANS NORMAN 1883: "Magyarország összes népei közül kitűnnek az
igazi magyarok... jóalkatú, ke-mény izomzatú emberek, nemesek, mintegy
márványból faragottak... szemeik tüzesek".
VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja: "Magyarország
múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra
érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál
szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után
sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa."
PAYOT: "Magyarország csodálatra méltó földrajzi egység, amelynek
egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók el az
egész sérelme nélkül."
D'ANNUNZIO olasz költő 1926-ban: "Mindaddig, amíg Magyarországnak
nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen
rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyar-ország."
G. FERRERO olasz történetíró (1871-?): "Magyarország ezeréves
állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és
belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra
föl nem bonthat."
I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta: "Valamennyi legyőzött nép
közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb
sors."
LORD SYDENHAM, az angol felsőház tagja 1927-ben kiadott könyvében írja:
"A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet, amely
most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van bezárva."
LORD ROTHERMERE 1927. június 27-én a Daily Mailben írja: "Az új európai
határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek,
amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették
el."
HANS KUITERT holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én
jelent meg a "De Telegraaf"-ban: "A nacionalizmus gyakran
ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését
sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé
és - néhány palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más
természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról
jön.
A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát
indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre.
Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli
elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik
nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az
emberiség krémje.
Isaac Asimov egy óvatlan pillanatban ezt mondta róluk: "Az a
szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek
és magyarok." Voltak, akik még ennél is messzebbre mentek, s azt
állították, hogy a földöntúliak már valóban köztünk élnek, csak magyaroknak
mondják magukat...
Az Európai Unió előre látása tehát, úgy tűnik, messze túlszárnyalta akár az
ifjabb Bush, akár Putyin legmerészebb álmait. Az EU ugyanis Magyarországgal nem
egy más államokkal körbevett sztyeppés országocskát hívott az európai népek
nyikorgó szövetségének sorába, hanem egyenest a földöntúliak országát. Mert mi
más is lehetne a magyar lelemény magyarázata, mint hogy a magyarok olyan
briliáns elmék leszármazottai, akik a Marsról érkeztek? Csak így eshetett meg,
hogy ők adták az emberiségnek az internetet, a computernyelvet, a modern
repülőket, az atomfegyvereket és egyéb találmányokat. Én személy szerint nagy
rokonszenvvel figyelem ezt a fajta ártatlan nacionalizmust, hisz nem akar más
országokat meghódítani, nem vezet tömegsírokhoz és az ENSZ Büntető Törvényszéke
elé kerülő vádakhoz. Csak arról szól, hogy hinnünk kell magunkban - még ha
olykor azt gondolják is rólunk, s olykor mi magunk is akképp vélekedünk, hogy
talán a Marsról jövünk."
ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954): Amikor Fermit megkérdezték,
hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak
nevezik őket!"