Az oldal alapvetően 1024*768-as méretre van készítve!

Hát megtörtént! Ezen a napon hosszú egyeztetés után elindultunk Biatorbágyra. A nejem és én a Szittya Lovasíjász Csoport buszával utaztunk Tiszaújvárosból. Eleinte reggel izgultunk az időjárás miatt, de azt az infót kaptuk, hogy az időjárás ott kitűnő. Tamás (Szittya Lovasíjász Csoport) azért izgult, hogy ne legyen borús idő, mert ekkor a fotocellás sebességmérő nem működik megfelelően. Én azon, hogy ne legyen szél, mert akkor lőttek a távolsági lövések tesztadatainak. Az húzóerő-tesztet szerencsére nem befolyásolta az időjárás.

Sajnos a szélmentes időjárás nem jött be. Így a tesztnek ez a része nem hozott értékelhető eredményt. Bár jó pár meglepőt igen. De erről később.

Megjött a Flagella Dei -től Kaffka Károly is. Hát mit mondjak jó pár íjat hozott! Tele volt a kocsija íjjal! Én csak néztem… Természetesen csak típusonként teszteltük az íjaikat és nem az összest végig egyesével! "Kaffka Károly a Flagellától nagyon kitett magáért, kedves és közvetlen volt, láthatóan élvezte az egészet. Pedig szegénynek átcsomagoltuk a fél raktárkészletét, összekevertük a húrokat, zsákokat, mindenfelé széthordtuk az íjait, néhány még felajzásnál meg is repedt, ahogy kell stb., de végig türelmes és elnéző maradt velünk. Remélem ez a teszt etalon lesz a többi találkozóhoz, egyszerűen minden nagyon jól ment." - Benedek.

A tesztelés kisebb zökkenőkkel indult, amikor kiderült, hogy a völgy egyenes szakasza csak kb. 250m hosszú. Ráadásul az erdő felől, amerre lőni lehetett, fújt az igen erős szél. A hosszúságteszt adatait ezért nem is szeretnénk közzétenni, mert a saját Kassai Magyar I. -em - ami képes 170, 180m-es lövésre - is "csak" 120, 130m-re hordott el az erős szembeszélben! A hosszúságtesztnél 45 fokban beállitott tetőlecekhez viszonyitottuk a 45 fokos lövést!

A sebességméréshez fotocellás sebességmérőt használtunk. Ez egy digitális sebességmérő műszer ami igen nagy pontosságú, itt inkább az emberi (oldásból fakadó) tényezőt kellett kiküszöbölni a több lövéssel, illetve azok átlagolásával.

Mégis megemlítek egy érdekességet. Az egyik (török) 66#-os Flagella Dei laminált ij ebben az erős szembeszélben is 165m-re hordott! Részlet egy beszámolóból:

"A négyrészből álló békési vesszőkhöz egy adalék, mert talán nem mindenki számára derült ki, hogy:

ezekkel a vesszőkkel a teszten csak a próba kedvéért, erős szembeszélben is legalább 10 százalékkal messzebb lőttünk, mint a teszthez használt "Attila 40" vesszőkkel.
Pl. török 40# íj tesztvesszővel kb. 150 méter volt, míg a békési vesszőkkel majdnem 170m-t lehetett lőni. Vagy török 66# hagyományos vesszővel 165-170m körül volt, míg ugyanez 190m fölött volt a négyrészessel!
Az erős szél tényleg nagyon befolyásolt, mert felfelé emelkedő ívben, oldalról nézve látványosan visszatolta a vesszőket, de az arányok akkor is beszédesek voltak. Szélcsendben a kimért 200m biztosan nem lett volna elég és mehettünk volna a bozótba vesszőt keresni (ez persze így is előfordult, csak oldalt és nem szemben, mert célozni azt tudunk ám...). - Benedek"

A Flagella Dei íjak első hirtelen ránézésre olyannak tűntek, mint a többi gyártó gyanta íjai. (én talán vékonyabb kecske (szarvas) bőr borítással látnám el őket, mint pl. a Kassai íjak. Ez a dinamikájukat is még tovább javítaná, hiszen kevesebb energia veszne el a bőrben.) Ebben a témában nagy hirtelen írtam is a Flagella Dei-nek. A levelemre Kaffka Andrea válaszolt: "A férjem azt kérte, hogy írjam meg Önnek, hogy a lehető legvékonyabb bőrt használja, amit még fűzni is lehet. Próbálkozott vékonyabbal is, de az elszakad a fűzésnél. Ezt a fűzött stílust pedig a vásárlóközönség kényszerítette ki, akik eddig többnyire németek voltak.
Készítettünk bőrborítás nélkül is íjakat (nekem jobban is tetszett sok esetben), de az nem volt olyan kelendő, most már csak külön rendelésre nem bőrözünk. Tudja, azt kell tenni, amit a vevő óhajt, márpedig belőlük élünk." Hát azt hiszem a Flagella Dei hozzáállására sem lehet panasz! Ők nyitottak mindenre. Meg lehet rendelni bőrborítás nélkül is az íjakat!

A bőrözés meg is tévesztett, mert elfelejtettem, hogy ezek LAMINÁLT FA íjak! Az íjak külseje tehát korhű, mint a történelmi íjak többi képviselői. A szarv kidolgozása picit elnagyoltnak hat, de ez csak azt nyomatékosítja, hogy ez bizony kézi munka!

"Ami újdonság bennük, az az, hogy ez az egyetlen laminált íj bõr borítással. A bõr borítás eldolgozása ugyanolyan fonott, mint Tóth esetében. A szarvak érdekesek, mintha teknõvájóval készültek volna olyan durvának hatnak. Gondolom ezzel is erõsíteni kívánják a "hand made image"-et. Feltételezem a nagyja géppel készül, mert elég szimmetrikus, csak utóbb lehet kézzel megdolgozva. Nem ronda és nem is ormótlan, csak szokatlan, ennyi. A markolat hordó formájúra van kialakítva, bár nem egyforma a különféle íjakon, szerintem kézre esik. Nem volt bennük fal és nem is kezdtek sercegni sem és a húrzsámolyos is simán visszaült a húrzsámolyba, tehát a szarva is síkban volt, ami egyébként szemre is látszott. Az üvegszál lamináció végigfut a markolatban is, de a szarvakban nem, azok utólag vannak ragasztással illesztve."

Az íjak íve tetszetős, bár mi Tamással a Magyar ij (lásd képek az íjakról) ívét kicsinyeltük, de mint megtudtuk ez biztonsági okokból (nehogy kiforduljon), valamint történelmi okok miatt ilyen. A Flagella Dei szerint ilyenek lehettek a régi magyar ijak.

Volt egy igen érdekes régi (kb 400 éves!)török ij (valószinűbb az indo-perzsa eredet) is a teszten! (Ez látható a fenti képen a cikk elején Zoli kezében a jobb oldalon!) Felaljzani ugyan nem mertük, de rengeteg dolgot vetett fel! Már szinte nem is "C" betűt formázott, hanem "O" betűt! Nagyon szép volt a mintázata. A listán azóta elég sok levél cserélt gazdát a török és ázsiai ijakkal kapcsolatban. Sokat megtudtunk a régi török ijászszabályokról, ijászvizsgákról.

Zoli irta: "Próbáltam kicsit hajlítani, de mivel alig mozdult, nem erőltettem. Azt hittem, azért nem mozdul, mert öreg. Lehet, hogy azért nem mozdult, mert marha erős volt? A 64 font-os íjat ki húzta ki nekik?"

Erre irta C. Attila: Ezeket az ijakat uj korukban is rendesen fel kellett melegiteni, csak ugy lehetett felajzani. A 64 fontos ijat minden ijasznak ki kellett húzni akkoriban, hiszen a páncélt át kellett lőni valamivel. És ez arrafelé nem moszkvicspléh volt, hanem be volt edzve rendesen, a lemezkék át is fedték egymást, és az ütést is jól elnyelte. A mamelukoknál, ami közeli kultúrkör pl. az ijász vizsgán 3 dolgot figyeltek:
1. pontosság - a mi mértékrendszerünkben számolva 69 m-re lőttek kb. 1 m átmérőjű céltáblára, minden vesszőnek találni kellett.
2. gyorsaság - ugyanerre a távolságra, 3 vesszővel. Az első éppen becsapódik, a második a levegőben a harmadik éppen elhagyja az ideget.
A 3. dolog amit figyeltek, a vessző pályája volt. Itt jön a képbe az ij ereje. Ugyanis a fent emlitett táv felénél volt két oszlop, ezeken 2,5 m magasan egy kötél, és ez alatt kellett ellőni majdnem 70 méterre. Szerintem ez 60 fontos ijjal nem sikerülne.
Más. Kinában az ijászvizsgán 120 fontos ijakat is használtak. (Aki húzott már ki számszerijat, annak lehet róla fogalma.) Ott a bolhapiacokon ma is lehet régi ijakat venni, de 60 fonttól könnyebbet nehéz kapni. Ebből az is következik, hogy a nagy részük ettől erősebb volt, hiszen nem valószinű, hogy csak a könnyű ijak vesztek el, mentek tönkre. Biztos voltak ilyenek is gyerekeknek, nőknek.
Azt azonban nem szeretném ha félreértenétek, nem vagyok a fonterők megszállotja. Jómagam egy 28 fontos ijat használok. Akkoriban ilyennel max. verebekre lőhettek volna. Vadászathoz ma is min. 50 font az előirás. Angliában 80-100 fontos longbowokkal vadásznak.

Megtaláltam, miért kellett melegíteni felajzás előtt az ijakat. Tulajdonképpen a célja a szárítás volt. Az enyv, amivel ragasztották magábaszívta a levegő nedvességét és az íj használhatatlan lett, ezt kellett kiküszöbölni. 70 százalékos relatív páratartalom felett egyáltalán nem működnek. (Lehet, hogy ezért tűntek el a Kárpát-medencéből?) Viszont minél szárazabb, annál rugalmasabb és erősebb. Tárolni is csak száraz helyen tárolhatták, pl. tűz mellett. Felmelegítve természetesen nem lőttek vele, meg kellett várni, míg lehűlt. Azokat az íjakat, amiket távlövésre használtak (900 yard körül lőttek velük, úgyhogy a Boszporuszt vígan átlőtték) 4 napon keresztül szárították speciális melegített szekrényekben. Ezeket csak ezeken a versenyeken használták. Súlyuk 65 fonttól kezdődött. 24-25 colos, donga alakú vesszőkkel lőttek.

(Az ezekkel a távlövő íjakkal kapcsolatos adatok fellelhetők: "Ha megnézzük az adatok forrásait, kivétel nélkül XVII–XVIII. századi oszmán–török távlövési rekordok. Sir Robert ANISLIE, brit követ hiteles egykorú feljegyzéséből ismerjük III. Selim szultán 1798–ban elért 972 yardos (888,8 m) rekordját. Isztambulban, az Ok Meydanin (nyíl–tér) leásott kő emlékoszlopok által megörökített janicsár távlövési rekordok is 400 méter körüliek. A XX. század elején török íjakkal európai sportemberek is értek el 400 méter fölötti eredményeket, tehát ezek az adatok is hitelesek." "Milyen messze hordtak a honfoglaló magyarok íjai?" (Szőllősy Gábor) c. irásból idézve, Sárkány SC)

A biatorbágyi íjhoz még annyit, hogy Perzsia a 15-18. században a Török Birodalom része volt, tehát az íj török... Különben egy helyen türko-perzsa íjként is említik. Az indiai íjak kevésbé voltak reflexelve, a perzsák nem 5, hanem 7 darabból összecsapolt fa maggal rendelkeztek. A díszítésük volt más. A törökökön feliratok is voltak: készítő neve, készítés ideje, versikék stb. De gondolom ez sem szentírás.

Most pedig egyik listatagunk (Benedek) beszámolóját lássuk a tesztről, kicsit régies stilusban indul, de ez senkit ne ijesszen:

"Április 19. szombat, reggel 10 óra. Az Iharos völgybe sorra érkeznek az ország minden gyepűjéről a népek. Köztük érkezik egy zöld tárkocsi, egyenest Zala megyéből. Néhány kézrázással és bemutatkozással töltött perc után feltárul a kocsi mélye és Kaffka Károly kiemel belőle egy jóféle, bár kissé már megtaposott gépi perzsát. A perzsa végét hirtelen megragadva, egy mozdulattal kitekeri a fűre. A közepéből - a körben állók bűnös várakozása ellenére - sajnos egyetlen hastáncosnő sem perdül elő. Kerül rá viszont mindenfajta, jobbnál jobb portéka.

Hamarosan íjak garmada hever a lábunk előtt a tágas sztyeppe és Bizánc minden határáról. Tekintetünk török, tatár és mongol íjak közt dúskál. Itt van a hunok felemás íja, majd előkerül az avarok és a magyarok remek fegyvere is. A gyermekeknek szánt hosszú íjakon a férfiak erősen mosolyognak.

Az egybegyűltek hirtelen dologra kapnak. Nagy felbuzdulásban mércéket állítanak, távolságot mérnek. Mindahány íjból két erősségűt választanak, hogy karjukat és vállukat megszakítva végre eldönthessék melyik íj a legfürgébb, melyiket meddig feszíthetik és végül melyik röppenti legtávolabb a vesszőt.

A nagy sürgés-forgásban sorra kiderül, hogy akad itt bizony olyan íj, amelyhez két janicsár ereje sem elég. Feszegetik többen is a két török íjat, melyek ereje egyenként 66 és 70 fontra rúg, de végül csak kevesek húzzák ki, majd lőnek vele a szemhatáron is túl, bár szembe igen erős szél támad. Sajnos a távlövések az erősen szembe fúvó szél miatt nem mutattak semmit, a többi vizsgálódás viszont szép eredményt hozott. Mint számunkra az kiderült, mindegyik íj remekbe szabott, ám mind között talán a hun volt mégis a legremekebb."

A jelenkor visszaemlékezése persze másképp szólna. Valójában sikerült célműszerrel megmérni minden íjtípus két erősségű változatának - 30 és 40-50 font körül - a kezdősebességét, majd a felkeményedésüket colonként. A távolsági teszt eredményei valóban nem értek semmit, mert a 45 fokban ellőtt vesszőket a szél szabályosan visszatolta. Ezeket az eredményeket nem is vettük figyelembe az értékeléskor.

Az eredményeket táblázatokban rögzítettük, hogy jól kiértékelhetők legyenek. Igyekeztünk minden körülményt standardizálni, hogy minél objektívabb képet kapjunk.

De, miért is teszteltünk? Ma Magyarországon, hála Istennek, egyre több a tradicionális formájú íjakat készítő mester. A tradicionális íjászat gyalogos és lovas formája is egyre nagyobb tömegeket hódít meg. Igazi nemzeti sport ez egy sztyeppei tradíciókkal rendelkező nép számára. A tradicionális íjak formája harmonikus, kecses, olyanok akár egy-egy műtárgy, miközben nagyon is élő fegyverek és a hozzájuk fűződő történelem és legendakör halhatatlanná és fenségessé teszi őket. Ezeket az íjakat mindenki önkéntelen tisztelttel veszi kézbe, megfeszíteni őket és vesszőt röpíteni velük igazi privilégium.

A készítők közötti verseny a vásárlók örömére nagyon kiélezett. Rossz minőséggel a mai piacon nem lehet megjelenni. A sok jó íj között azonban nehéz a választás. Különösen az első íjukat vásárló kezdők vannak nehéz helyzetben, mert az egyetlen jó tanács, amit rendszerint kapnak az, hogy "vedd meg, amelyik legjobban tetszik és ki is tudod húzni" és körülbelül ez a legokosabb, amit mondani lehet.

A teszt is többnyire csak az egy készítő által gyártott íjak közötti összehasonlításra alkalmas. Megtudtuk belőle, hogy melyik a gyártó legeltaláltabb íja.

Miért a Flagella Dei íjakat teszteltük? Ennek előélete van. A tesztelő társaság a modern kor követelményeinek megfelelően az Interneten szerveződött levelező lista tagjaiból került ki. A lista a lovasíjász hagyományok iránt érdeklődőket igyekszik összefogni, a lovasijasz@primlista.hu cím alatt. A teszt előzményéről annyit, hogy a Listán elindult egy vitasorozat a Flagella Dei honlapjának tartalmával és íjaival kapcsolatban, melybe maga a cég is belesodródott. Mielőtt meddő vitává fajult volna a helyzet, egyik listatársunk felvetette az élő teszt ötletét és az némi szervezést követően, szerencsére formát is öltött.

Az eseményre, mely egyben a Lista tagjainak első élő találkozója is volt, április 19-én, Biatorbágyon, az Iharos völgyben került sor a már leírt módon. A teszt kitűnő hangulatban folyt. Kaffka Károly a Flagella Dei vezetője nagyon készséges, segítőkész és türelmes ember. Rengeteg íját csomagoltuk ki, vettük kézbe, teszteltük, próbálgattuk és ő egy szemrebbenés nélkül tűrte, sőt bátorított minket - teljes lelkesedéssel együttműködve a tesztelő csoportokkal. A tagok természetesen magukkal vitték saját íjaikat is, de azokat szándékosan nem hasonlítgattuk a Flagella íjakhoz. Ennek nem is lett volna sok értelme, mert a többi gyártmányból nem állt rendelkezésre elegendő, hasonló erejű típus. Másrészt a gyártók azonos nevű termékei közt óriási koncepcionális eltérés lehet. Ebben a műfajban nincsenek standardok.

A vizsgálatok érdekes eredményeket hoztak, melyek számunkra és a gyártó számára is sok tanulságot hordoztak. A legmeglepőbb talán, hogy a legjobbnak ítélt Flagella Hun típus egy alig-alig előfeszített íj és mégis ez adta a legnagyobb kezdősebességet a vesszőnek, ezzel volt a legkellemesebb lőni.

A kemény munkát a tradicionális szellemnek megfelelően bőséges traktával zártuk. Előkerültek a grillrácsok, az előre bepácolt húsok és a bekevert saláták, nyársra húztunk néhány szalonnát és az enyhén viharos szélben egy védett zugban nagy nehezen tüzet élesztettünk. Az Iharos völgyre béke szállt és a vesszők ideges szisszenését a jóllakott csámcsogás joviális zaja váltotta fel.

Zárszóként talán annyit, hogy reméljük nem ez volt az utolsó ilyen teszt. Bízunk abban, hogy minden íjgyártó a Flagellához hasonlóan nyitott és a majdani felkérésünket lehetőségnek tekinti. Reméljük, hogy egy teljesebb körképpel jelentős segítséget nyújthatunk mindenkinek, aki még csak kacérkodik ezzel a sporttal, illetve annak is, aki már mélyen beoltódott. A gyártókban pedig valószínű ugyanaz a versenyszellem munkál, mint a versenyzőkben: jobbnak, elismertebbnek lenni a másiknál. Ennek objektív bizonyítására adunk lehetőséget.

- a Lista -

Húzóerő Táblázat
Megnevezés	Erősség	Kezdőebesség 2117-es aluvesszővel 28 colon f/s ben	Lőtávolság	24"	25"	26"	27"	28"	29"	30"	31"
*MAGYAR*	51#	155	-	41	44	47	50	52	58	61
*HUN*	42#	143	-	36	37	38	40	44	46	49	52
*AVAR*	44#	141	-	37	39	41	43	44	48	52	55
*KRIMI-TATÁR*	44#	137	-	36	38	41	43	45	48	53	55
*TÖRÖK*	44#	134	-	35	37	39	41	44	46	48	52
*MONGOL*	34#	124	-	27	29	31	32	33	35	36	37
*HUN*	30#	121	-	24	26	28	29	31	33	35	37
*KRIMI-TATÁR*	30#	113	-	24	25	26	29	30	31	33	35

A 4 darab 28"-on közel 44#-os Flagella Dei Ij összehasonlitó sebesség táblázata:

Összességében szerintem egy igen-igen jó ár/minőség hányadost mutató ijkészitő és forgalmazó céget ismertünk meg a Flagella Dei személyében! Nem azt állítjuk, hogy nincs jobb ij az övékénél, de ilyen árakon máshol ilyen minőséget nem kapni, csak jóval drágábban. Mindenesetre én már megrendeltem a saját Flagella Dei ijamat! J

Átváltáshoz:

http://www.pasztorvolgyi.sulinet.hu/zsolt/klte/mert_atv/merteke.htm